2010. április 29., csütörtök

Pedagógiai műsor

Az utolsó óra témája egy Pedagógiai csatorna műsorának megszerkesztése volt, mivel ilyen tv-csatorna jelenleg nem létezik, pedig biztos lenne nézettsége, főleg a szülők, nagyszülők, pedagógusok, és gyerekek körében.

Egy riportműsort képzeltem el, hogyan is épülne fel. Minden alkalommal a műsorvezető/riporter egy- egy szakemberrel beszélgetne, gondolok itt gyógypedagógusra, logopédusra, pszichológusra, alsós tanítóra, napközis nevelőre, reformpedagógiákban jártas pedagógusokra, stb. Minden témát érintenének, mely pedagógiai témájú. Gyerekek nevelése, oktatása, fejlesztése, stb.(témák lehetnének: diszlexia, pöszeség, mobbing, motiválás, waldorf- pedagógia, szabadidős programok,stb) A műsor célja a szülők, nagyszülők, pedagógusok számára is az új ismeretekkel való gazdagodás, és a tanácsadás lenne. A műsorban levelekben, vagy üzenetben érkező kérdésekre, és problémákra is reflektálnának.

Fontos lenne egy ilyen műsor, hiszen sok szülő, illetve tanár is magára marad a problémájával, nem kér segítséget (lehet, nem is tudja, hová lehet fordulni),ezekre itt választ kapna. A szakemberek sok új információhoz juttathatnák őket, félelmeiket, aggódásukat eloszlathatnák, vagy csak egyszerűen praktikus tanácsokkal látnák el a tanárokat, szülőket.

2010. április 25., vasárnap

A mese

1. Mitől mese a mese?
A mese elsősorban gyerekeknek szóló műfaj,de természetesen a felnőtteknek is szórakoztató lehet. A mese elkalauzol minket egy csodákkal teli világba, melyben gyakoriak a különböző, kitalált figurák (boszorkány, sárkány, az óriás, a törpe, de akár a használati tárgyak is élhetnek). Véleményem szerint fontos, hogy a mese szórakoztató legyen,szárnyalhasson a fantázia,legyen benne humor, és emellett hasznos tanácsokat, útmutatásokat fogalmazzon meg, melyekből tanulhatnak a gyerekek. (Például a rossz elnyeri méltó büntetését.)

2. Mitől nem mese a mese?
Ez nehéz kérdés. A mese általában tartalmaz valami csodás elemet, ami a valóságban nem létezik, vagy nem történhet meg. Az állatmeséken gondolkodtam el: szerintem akkor állatmese az állatmese, ha azok beszélnek, és olyan tevékenységeket folytatnak, mint például az emberek. De ha az állatokról írnak egy könyvet, mely valóságos, természetes viselkedésükről, életükről szól, akkor az már nem mese, hanem valós történet. Itt már a célközönség sem csak gyerekekből áll.

3. Mitől jó egy mese?
Mindenkinek más a jó mese. Függ ez az életkortól, az érdeklődési körtől, de természetesen a gyerek nemétől is. Valaki az izgalmas meséket kedveli, valaki a humoros témákat. Számomra a jó mese az, amely tartalmas időtöltést tesz lehetővé. Legyen tanulságos, barátságos, gondolkodtató.

4. Miért kell, hogy jó legyen a mese?
A jó mese megszeretteti a gyerekekkel az olvasást. Egy jó mese elolvasása segíti a gyereket a hallás utáni megértésben, és gondolatokat ébreszt benne, melyekről utána tud beszélgetni, vitázni, kérdéseket alkotni.

2010. április 18., vasárnap

Hat gondolkodó kalap

Ezen a héten Edward de Bono által kifejlesztett kommunikációs módszerről olvashattunk. E párhuzamos gondolkodás hat szakaszáról eddig még nem hallottam. A módszer bemutatását elolvasva, a véleményem az , hogy hatékony, és gyors megoldást biztosít egy-egy döntéshozatalnál.
Úgy gondolom viszont, hogy e módszer alkalmazásához kell egy bizonyos érettség, figyelem, és fegyelem, ezért középiskolás korúak, illetve felnőttek körében tudom elképzelni az alkalmazását.
Gondolkodtam azon, hogyan lehetne alkalmazni ezt például egy tanórán. Arra jutottam, hogy képek, festmények, fotók értelmezéséhez, feltárásához tökéletes módszerül szolgál. 1. lépésként (kék kalap) megbeszéljük azt, hogyan is fogjuk megtanulni a tananyagot. Tehát festményelemzéssel. 2. (piros kalap) az érzések megfogalmazása. 3. (fehér kalap):tények, mit látunk a képen. 4. (zöld kalap): problémák, akár kérdések felvetése. 5. (sárga kalap): a kép előnyeinek megtárgyalása. 6. (fekete kalap): festmény hátrányainak megbeszélése.
Véleményem szerint bizonyos témák, akár korok ezzel a technikával jobban megérthetők, emellett pedig interaktívvá, együttműködővé teszi az osztályban folyó munkát.
E módszerrel történő döntéshozatalban még nem vettem részt, de szívesen kipróbálnám.

2010. április 10., szombat

Biztonságos böngészés

Az internet rengeteg pozitív tulajdonsága mellett (értékes, érdekes szabadidőeltöltés, hasznos, sokszínű tanulási színtér) vannak negatív tulajdonságai is. A megadott oldalt a videók megtekintésével kezdtem, mely röviden, tömören összefoglalta a lényeget. A többi cikket is átböngésztem, és örömmel töltött el, hogy végre népszerűsítik, hangoztatják ezt a lehetőséget.
Sajnos, a mai tizenévesek szülei még nem gyakorlott internet-használók, ezért fogalmuk sincs, milyen veszélyeknek vannak kitéve gyermekeik. A szexuális tartalmú, és erőszakos oldalak mellett a népszerű közösségi oldalak, és chat programok is veszélyforrást jelentenek. Mint a cikk is említette, és a tapasztalat is mutatja, a fiatalok arra törekednek,hogy minél több ismerősük legyen, és ehhez bármilyen eszközt bevetnek, például a kihívó, pikáns fotókat. Ezen képek láttán olyan ismeretlen emberekkel kezdhetnek beszélgetést, kikről nem tudják milyen szándékkal fordulnak hozzájuk.
Szerencsére nem volt ilyen rossz tapasztalatom, mert nem chateltem idegenekkel, mert mindig óvatosságra intettek a szüleim. Sajnos nem mindenkinél van ez így.Erre nagyszerű megoldás a Biztonságos böngészés program, mellyel a nem kívánt tartalmú oldalak megszűrhetők. Letöltése egyszerű, és ingyenes mind otthonra, mind az iskolába. A tizenévesek szűlői, illetve az iskolák körében kellene minél jobban népszerűsíteni ezt a lehetőséget, minél több helyen nyújtani tájékoztatást, hogy ez a hasznos program minél több családban és iskolában teret nyerjen, ezzel megvédve a fiatalokat az internet okozta veszélyektől.