A negyedik feladat második része az volt, hogy írjunk olyan személyes élményről, melyben inspiráló volt számomra a tanári jelenlét.
Azt gondolom, hogy minden esetben meghatározó szerepe van a tanárnak, legyen szó általános iskoálról, középiskoláról, tantermi vagy e-learning óráról. Mindenképpen feladata az óra, illetve a diákok terelgetése, partnersége, segítése. Vannak tanárok, akiknek ezt jobban sikerül megvalósítani, vannak, akiknek kevésbé. Függhet ez a személyiségüktől, felkészültségüktől, stb.
Számámra meghatározó tanár az általános iskola felső tagozatban tanító magyart tanító tanárnő volt. Egy idős, nyugdíj előtt álló, aranyos "tyúkanyó" volt, aki imádott minden diákot. Az óráján nagyon ritkán fegyelmezett, de a csend és a figyelem érdekében, akár a kulcscsomóját is a padokra dobta. Ritkán volt erre szükség. Ittuk a szavait, csináltuk a feladatokat, a verseket mindenki tudta. Véleményem szerint a titka az volt, hogy mindenkivel a képességeihez mérten foglalkozott, illetve követelt. A rosszul olvasó, értelmező társaim is szerették, mert segítette őket akár az olvasásértésben, akár helyesírásban. A jó tanulókat versenyekre hordta, heti három alkalommal szakkörön készültünk az olvasási és helyesírási versenyekre. Élmény volt vele dolgozni, mert az értő tanulásra sarkallt minket, határtalan türelemmel, kitartással, odaadással.
ÉO.
2010. március 9., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése